Az elfeledett falu [antikvár]

ELŐSZÓ Tyneham, Dorset, 1943. december ady Veronica remegve Állt a több mint kétszáz fős tömeg előtt a falu főterén. Kétségbeesetten remélte, hogy senki sem hallott semmit abból, ami a múlt éjszaka történt. Az összes falubeli arca ismerős volt számára, és mindnyájan várakozásteljesen néztek rá és a jóképű, férfira az oldalán, aki olyan szorosán fogta a kezét, hogy az már fájt. Várták, hogy a férfi mondjon valamit; néhány bátorító szóra volt csak szükségük, hogy megerősítse őket abban, hogy helyesen cselekednek. Büszkék lehetnek rá - kiköltöznek a faluból, és a csapatok háborús erőfeszítését támogatják azzal, hogy átengedik nekik gyakorlatozásra. Olyan dolog megtételére készülnek, ami beíródik majd a történelemkönyvekbe: az elképesztő áldozathozatal, amit a háborúért és az országukért tesznek. ifeN Sir Albert? - sürgette a lelkész, jelezvén, hogy ideje beszélni. A Veronica mellett álló férfi bólintott egyet. Tett néhány lépést előre, és a nő vele együtt mozdult. A férfi még szorosabban markolta a kezét. Veronica érezte a vastag eljegyzési gyűrűt a férfi ujján, és végigfutott rajta a hideg.