Az ember, az asszony és a tolvaj [antikvár]

Részlet a könyvből: EGY ASSZONY GÖRÖGÜL TANUL - Nézze - mondta a feleségem, - én a jövő hónapban huszonhat éves leszek. - Úgy van - mondtam, - erről nem lehet vitatkozni. Feleségem tavaly mult harminc. - Nézze - folytatta, - engem elhanyagoltak, én nem fejlődtem, én meg akarok tanulni görögül. - Parancsol? - Igen. Minden barátnőm tud valamit. Az egyik sofíroz, a másik Doberman-kutyát tart, a harmadik flörtöl, én eredetiben akarom olvasni Plátót. Vagy óhajtja, hogy inkább megcsaljam? - Nem, kérem, maradjunk inkább Plátónál. Maradtunk. Pár lecke után feleségem megkérdezte tőlem: Maga szokta Plátót olvasni? - Nem, kérem. Én egyetemet végeztem. Én újságot olvasok. - Azért! Mert ha olvasná a görögöket, akkor tudná, hogy a szellem kultúráját megelőzi a test kultúrája. Így például az athéni gimnázium . . . - Ó, kérem, elég volt nekem a kaposváriból is. - Szóval holnaptól kezdve tornászni fogok és vívni. - Boxolni nem?