Az erdők fia I-III. [antikvár]

Nagy hajón egy nő utazott az óvilágból Amerika felé; a feledést kereste. Gondolatai közt egy távol ország élt; oda tartott. Embereket nem látott maga előtt. Csak mint világos színtér lebegett lelki szemei előtt az az ország; az emberekbe már belefáradt. Az új világban egy férfi élt, dolgozott s - álmodott is, ha ráért. Vizen és szárazon hat mérföld terült el a nő és férfi közt. Tömérdek milliónyi ember között két ember, akik egymás létéről nem tudtak semmit. Cseppet sem volt valószinű, hogy ismerik egymást vagy hogy valaha is találkozni fognak. De néha, mikor a tenger fölött a hold ragyogott, a nő úgy érezte, mintha a vizeket átszelő fényes arany ösvény a messzeségbe, a láthatáron túl, az Arany Kapuhoz vezetne. Az Arany Kapu pedig a kalandok réve, ahol minden megtörténhet.