Az ígéret [antikvár]

Hogyan őrizheti meg az ember őszinte, igaz hitét az ostoba, szűk látókörű fanatikusok ellenében, akik a láng buzgó őrizőjeként csak gyűlöletet szítanak, acsarkodó légkört teremtenek, és azokat is minden erejükkel eltántorítanák a jó ügytől, akik pedig épp arra rendeltettek, hogy az ellentéteket összebékítsék, a tegnap és a holnap között tátongó szakadék fölött hidat emeljenek? Erre a kérdésre keresi a feleletet Ruven, akit Chaim Potoknak A kiválasztott című regényében egy életre a szívünkbe zártunk, s aki a szemünk láttára érik bámulatra méltó gyermekből mindannyiunk számára követendő példát állító, sorsokat elrendező bölcs, fiatal rabbivá, akinek a szavára oda kell figyelnünk. "Az ember már azt gondolja, hogy nem érdemes olvasni. És akkor mindig jön valami..." Moldova György "...most már én is láncszeme vagyok a hagyománynak, ugyanúgy őrizője a szent Ígéretnek, mint Rav Kalman meg a hászidok, és mostantól fogva másféle lesz a küzdelem. Kivívtam a jogot, hogy a magam módján bocsátkozzam küzdelembe. És arra gondoltam, talán meg kellene próbálnom tanulni valamit abból, ahogyan Rav Kalman és a hászidok megküzdenek az életben maradásért, és világuk újjáépítéséért. Mi ad nekik erőt, hogy a füstből-hamuból új világot teremtsenek? Én is hasznát tudnám venni ezen erő akár törtrészének is, amennyi mindent kezdeni szándékozom az életemmel."