Az ing [antikvár]

„Sokáig nem szerettem Moszkvát. Rövid látogatásaim alapján ijesztő városnak találtam. Sosem tudtam kitalálni, hol fog itt feljönni a Nap, nem érzékeltem a távolságokat. Lebuktam a metróba, vagy összpontosítva és gyanakvón engedélyeztem a taxisoknak, hogy áthelyezzék a testemet Moszkva egyik pontjától a másikba. A legszörnyűbb dolog, ami itt az emberrel történhet, ha elveszíti rokonai vagy ismerősei telefonszámát, akiknél aludni lehet, vagy akik segítségére számíthat. Szokásommá vált szidni és nem szeretni Moszkvát. Az öltözékem, amelyben megérkeztem, sosem felelt meg az aktuális moszkvai időjárásnak. Vagy megsültem benne, vagy pont fordítva. Aztán idejöttem lakni. Emlékszem, amikor életemben először egyedül kimerészkedtem autómmal a moszkvai utcákra. Rettenetesen elcsodálkoztam. Ugyanis semmi különös nem volt benne. Senki nem mutogatott rám ujjal. Ez az érzés annyira elképesztő volt számomra, hogy kétszer is végigautóztam a Szadovoje kolcón, aztán még fél éjszaka furikáztam. Az, ami eddig nyomasztott, hirtelen szertefoszlott… Lassan elkezdtem hallani és érezni a város zaját. Mintha csak levettem volna a szkafandert, és meglepetten fedeztem fel, hogy itt is lehet lélegezni. És hogy itt is vannak emberek. Jó sok ember…” Jevgenyij Griskovec színész, rendező, drámaíró a szibériai Kemerovóban született 1967-ben. A bölcsészkaron tanult, közben 3 évig a Csendes-óceáni flottánál szolgált. Játszott pantomin színházban, szervezett független színházat, eddig két színházi szövegkönyvét adták ki, de filmszereplést is vállalt. A Bigugyi (Hajcsavarók) nevű társulattal közös zenei albumot készített. 1998-ban Kalinyingrádba (az egykori Königsbergbe) költözött, ahol azóta is családjával él, amikor éppen nem turnézik Oroszországban vagy Európa szerte. Magyarországon is többször vendégszerepelt.