Bánatos kurváim emlékezete [antikvár]

A kilencvenedik születésnapom évében azt az ajándékot találtam ki magamnak, hogy egy szűz kamasz lánnyal töltök egy szenvedélyes éjszakát. Eszembe jutott Rosa Cabarcas, egy titkos találkahely tulajdonosnője, aki értesíteni szokta a jobb ügyfeleit, ha akadt egy feltalálható primőrje. Sem az ilyen, sem a másféle obszcén csábításainak nem engedtem soha, de ő nem hitt az elveim tisztaságában. Az erkölcs is csak idő kérdése, mondta egy kaján mosollyal, majd meglátod. Valamivel fiatalabb volt nálam, és már olyan sok éve nem hallottam róla, hogy akár meg is halhatott már. De az első telefoncsöngetés után ráismertem a hangjára, és rögtön a tárgyra tértem: - Ma akarok.