Búcsúzom, Garibaldi [antikvár]

Amikor Füsi József váratlanul elment közülünk, asztalán kézirat maradt, egy nagy, három kötetre tervezett Garibaldi-regény első kötete: A temetés. Öthónapos olasz útja és négyévi szenvedélyes előkészület nyomán fogott a munkához, képzeletében forrón rajzolódott ki a Hős élete, amint az öreg barát, hűséges fegyvertárs, Nuvolari, napló, illetve visszaemlékezés formájában írja le. Az első rész tehát el is készült, s már felderengett benne a második és harmadik rész. Az utazás és Az örökség mondanivalója, szerkezete. Szinte elég egy életműnek, pedig Füsi József életében alighanem betetőzés lett volna, vagy a betetőzés kezdete. A műből csak az első rész jött létre, a többi nem valósulhatott meg. Mégis van valami végrendelet és üzenet jellege ennek az égő lelkesedéssel végzett munkának, ennek a félbemaradt tervnek: a magyar és olasz nép történelme legnagyszerűbb eseményeinek emlékét, a közös összefogás tudatát úgy kell ápolni, mint ő tette. Ilyen odaadással, olyan komolyan, ilyen szent meggyőződéssel, mostani helyes utunkkal és kibontakozó jövőnkkel való ilyen mély összefüggésben.