Cassandra meghódítása [antikvár]

1. fejezet London 1876 nyara Hiba volt meghívni magát az esküvőre. Nem mintha Tom Severin fikarcnyit is törődött volna az udvariassággal vagy az etikettel. Szeretett olyan helyekre betolakodni, ahová nem hívták meg, tudva, hogy túl gazdag ahhoz, hogy bárki ki merje dobni. De számítania kellett volna rá, hogy a Ravenel-esküvő végtelenül unalmas lesz, ahogy az esküvők általában. Csak romantikus badarság, langyos étel és túlontúl sok virág. A délelőtti szertartáson Eversby Priory apró kápolnáját egészen a szarufáig megtöltötték, mintha a Covent Garden virágpiaca odahányta volna a teljes készletét. A levegőt olyan súlyosan megülte az illatuk, hogy Tómnak enyhén megfájdult tőle a feje. Egy csendes helyet keresve kószált az ősi, Jakab korabeli kúriában, ahol leülhetne és lehunyhatná a szemét. Odakint a vendégek összegyűltek a bejáratnál, hogy megéljenezzék az ifjú párt, akik a nászútjukra indultak. Néhány vendég, mint például a walesi áruház-tulajdonos Rhys Winterborne kivételével, csupa arisztokrata jelent meg a jeles eseményen. Ez azt jelentette, hogy a beszélgetések olyan témákat érintettek, amelyek teljesen hidegen hagyták Tomot. Rókavadászat. Zene. Tiszteletre méltó ősök. Ezeken ./i ;' i I i' t