Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A Baross-utca és a József-körút sarkán a kisszakaszhatárnál egy tábornok szállt le a villamosról.
Láthatóan jólesett neki, hogy kiszabadult a zsúfolt első peronról, ahol a villamosvezetővel kellemetlen vitája támadt. A vezető a villanymotorra hasalva, reménytelen küzdelmet vívott az utasokkal, akik a vasszekrényhez szorították. A motor fogantyúját nagy ívben visszarántotta s eközben könyökével meglökte a tábornokot. A tábornok haragja és felháborodása, melyet a villamostársaság és a tülekedő utasok már negyedórája gerjesztették benne, a vezetőre zúdult. A vezető ideges volt s tiltakozott az ellen, hogy az utasok közül bárki arra oktassa őt, hogyan kell villamost vezetni. A tábornoki egyenruha tekintélye végül is elnémította s a tábornok azzal az érzéssel szállhatott le a Baross-utca sarkán, hogy alaposan megleckéztette azt a pimasz fickót.
Cvikkerét megigazította horgas, kemény orrán és egy pillantást vetett a nagy háború budapesti hőseinek emlékszobrára. Aztán megindult a Baross-utcán a Wenckheim-palota felé s mint az olyan ember, aki régen járt erre, a sötét és komor külsejű bérházak előtt elhaladva, minden kapu fölött megnézte a házszámot. Végre megállt az egyik ház előtt. A házszám gondos ellenőrzése után a kapu két oldalán kiszögezett táblákat vizsgálgatta. Egész közel hajolt a névtáblákhoz s cvikkerét néhányszor helyére csíptetve, sorra tanulmányozta az úriszabó, az orvos, a fűzőkészítő, a kenderügynök és az ügyvéd tábláit."