Doktor Holmes kalandjai 2. [antikvár]

Részlet a könyvből: A reigatei földesurak. 1887 tavaszán Sherlock Holmes barátom annyira , megerőltette magát, hogy jó időbe telt, mig megint kissé összeszedte magát. Akkoriban báró Maupertuis óriási tervéről meg a Holland-Szumatra Társaság bonyolult ügyéről volt szó, melyeknél azonban a politikai és pénzügyi tekintetek olyan nagy és kényes jelentőségűek, hogy e gyűjteménybe alig sorozhatom őket. A viszonyok azonban ugy hozták, hogy éppen e gyöngélkedése által Holmes olyan sajátságos feladathoz jutott, mely alkalmat adott neki a bün elleni harczában, melyet életfeladatává tett, egészen uj fegyvert hozni használatba. Mint jegyzeteimből látom, április 14-én volt, mikor Lyonbol azt a távirati értesítést kaptam, hogy Holmes betegen fekszik a Dulong-szállodában. Azonnal elutaztam és huszonnégy óra mulva már ott álltam ágya mellett; szerencsére megállapíthattam, hogy a betegség tünetei nem nagyon veszedelmesek. Még az ő vasszerkezete sem birta el azt a terhet, melyet két hónap óta a vállára vett. Ez alatt a kéz szakadatlanul kutatott, nyomozott, naponta legalább tizenöt órán át dolgozott s gyakran, mint később megvallotta, öt napon át egyfolytában a rábízott ügygyel foglalkozott.