Efrájim Kishon 100 új Humoreszkje [antikvár]

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA Ezí a könyvet nem én fordítottam. Pontosabban a humoreszkeknek mintegy a felét valóban lefordítottam héber eredetiből, de Kishon azokat is kishonosította, azaz a saját képére formálta. Ehhez kétszeres joga volt: egyrészt, mert ő a szülöapjuk, másrészt pedig, mert az anyanyelve magyar. Az én közreműködésemre csupán azért volt szükség, hogy ez a gazdag kötet valamivel hamarabb az olvasó kezébe kerülhessen. A kiváló szatirikus író, noha kerek 25 esztendővel ezelőtt távozott el Magyarországról, még ma is remekül bírja az anyanyelvét és olyan tiszta a magyar kiejtése, hogy aki beszél vele, úgy érzi, mintha Kishon csak alig néhány hete került volna el Budapestről. A rossz nyelvek szerint, annak is hasonló érzése támad, aki héberül hallja őt beszélni. Az igazság az, hogy az Izráelbe bevándorolt magyar zsidók mindegyike a hátán hordja származási országának keresztjét, legalábbis tatár kiejtése tekintetében. Azonban, ami az írást illeti. Kishon csodálatosan megtanult héberül és erről nemcsak eredeti (és sajnos lefordíthatatlan) héber szójátékai tanúskodnak, hanem azoknak az új szavaknak és kifejezéseknek egész légiója, amelyeket alkotott, s amelyek immár az újjászületett héber nyelv szókincsét gazdagítják. E rövid előszó keretében nem célom a szerző irodalmi értékelése, hanem csupán szeretném őt bemutatni, elsősorban a nem Izraelben élő magyarajkú olvasóknak. Nos, Efrájim Kishon valóban kivételes karriert jutott he: Mint egyszerű munkaszolgálatos kezdte és ma Izráel elsőszámú humoristája. Sőt, minden jel szerint a világ legsikeresebb élő szatirikus írója.