Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Az iroda, ahol Róbert négy év óta mint főkönyvelő és pénztáros dolgozik, a régi városrész egyik elhanyagolt szűk utcájára néz. Az ósdi épületet - melynek háta mögött egykor HORN és EGMONT grófokat fejezték le - pár éve renoválták, központi fűtéssel és tiszta széles bejáróval látták el, újfajta örökkémozgó lifttel szerelték fel és természetesen a bérletek árát is duplájára emelték. Az átalakítással egyidőben elbocsátották a régi, köhögős, szürkekabátban motoszkáló hadirokkant-házmestert, szuszogó feleségestől és örökké maszatos gyerekestől. Fiatal, jómegjelenésű, fehér kesztyűs, amerikai filmekből ismert elegáns egyenruhás portást vettek fel helyébe, aki naphosszat álldogált a bejáratnál, hogy kisegítse az autón érkező feleket, felvilágosítással szolgáljon és ha kell megmagyarázza az újfajta lift szerkezetét. Magas, karcsú alakjával emelte az épület előkelőségét és valósággal kitágította a szűk bolthajtásos folyosót. A másodikemeleti sarokrészt Róbert cége bérelte borsos áron. Maga az iroda mindössze két nagyobb irodahelyiségből és két előszobából állott. A sarokszoba két baloldali ablaka keskeny, gyanús sikátorra nézett, alig kétméteres utcácskára, ahová kerékpáron kívül egyéb jármű be sem hajthatott. A sikátor nappal órákhosszat ásított unalmában s csak estefelé kezdődött benne egy kis élet. Szerény külsejű „taverne"-ek szorongtak egymás mellett a levegőtlen zsúfolt, áporodott utcácskában, de aki ide betévedt, alaposan megfizette egy pohár bor vagy angol sör árát.