Egy lélek története I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetből: 1878-ban Buis-la-Dame községben (Oise-megye). Baroisné szobája. Félhomály. A függöny mögött a hold fehérrel és feketével csíkozza a zsalukat. Padlóra vetett fényében egy női ruha alja, meg egy férficipő bontakozik ki, amely csendesen veri a taktust. Két lélegzetvétel; két közös várakozásba dermedt lény. Hébe-hóba a szomszéd szobából vaságy nyikorgása hallatszik; süket gyermekhang, álomból vagy hagymázból fel-feltörő szavak. A félig nyitott ajtóban mécses mozgékony visszfénye tükröződik. Hosszú szünet. Az orvos (halk hangon). - A bróm hat. Az éjszakája csendesebb lesz. Baroisné nehézkesen feláll és lábujjhegyen az ajtóhoz közeledik, az ajtó egyik szárnyának támaszkodva renyhe és fájdalmas arccal, félig lehúnyt szemhéjakkal merően néz be a világos szobába. Baroisné nagytermetű öregasszony, hasa formátlan, járása súlyos.