Egy ló besétál a bárba [antikvár]

Részlet a könyvből: "-Jó estét! Jó estét! Jóó estéét, Cezáááárea! A színpad még üres, a kiáltás a színfalak mögül érkezik. A helyiségben ülők lassan abbahagyják a beszélgetést, mosolyognak és várakoznak. Az oldalajtón át egy alacsony, szemüveges férfi úgy ugrik be a színpadra, mintha valaki hátulról jól fenéken billentette volna. Megbotlik, két kézzel fékez a padlón, feneke a magasba emelkedik. A nézők némelyike elneveti magát, szórványos taps. Az előcsarnokból újabb nézők érkeznek, hangosan beszélgetve. A világítást az intézmény vezetője, egy összeszorított szájú férfi kezeli, aki most beleszól a mikrofonba: „Hölgyeim és uraim! Tapsolják meg Dovalé G. művész urat!" A művész úr még mindig a padlón kuporog, vastag szemüvege félrecsúszott az orrán. Lassan a nézőtér felé fordul, hosszan, merev tekintettel keresgél a közönség között. Motyogni kezd a bajsza alatt. - Egy pillanat! Ez mégsem Cezárea? A nézők nevetnek. A férfi lassan feláll, és leveregeti kezéről a padló porát."