Gina [antikvár]

Kolozsváron a New York kávéház évtizedeken át a nehezen körülhatárolható középosztály találkozóhelye volt. Politikusok is beültek ide, kávéra, konyakra híveik és tisztelőik gyűrűjébe, hogy megmutogassák magukat a tükörablakokon keresztül a járókelőknek. Ugyanakkor azért is, hogy kitapogassák a közhangulatot, mert egy ilyen hangyabolyban, mint a harmincas évek kávéháza, asztaltól asztalig terjedtek a hírek. írók és újságírók is tanyáztak itt. A híres „Dumaposta" asztalához ellenfelek, sőt ellenségek is odatelepedtek. Éles viták, gonosz vesézések, ugratások egyaránt napirenden voltak. A kártyaszobából dőlt a füst, kihallatszottak a rö-mikövek csattogása és a kártyások halk, odavetett megjegyzései. Az egyik sarokban, mint egy pók, Bródi mester, a verhetetlen sakkozó üldögélt partnerre várva, olyanra természetesen, akivel pénzért sakkozhat. E beltenyészetben jól érezték magukat horgas eszű ügyvédek meg üzletemberek is, pereik legújabb fordulatait latolgatva. A márványasztalok mellett valóságos és luft-üzleteket kötöttek, és az egyik félhomályos sarokasztaltól az állambiztonsági hivatal embere tartotta szemmel a jövő-menőket. A kávéház, nyilvános hely lévén, nem zárhatta el forgóajtaját még az olyan kétes figurák elől sem, mint Gara.