Gyár [antikvár]

Részlet a könyvből: Valahol lőnek... Valahol messze a Tiszaháton lőnek!... Folyamatos puskaropogás!... Katonai sortűz... A vármegyei hatóság által kirendelt katonai osztagok agrárproletárokra, zsellérekre lövöldöznek. Talpalatnyi föld nélküli tömegek, néha van munka és valami kenyér, de többnyire az sincs. Közeli, távoli falvakból gyűltek össze, van szónokuk, emberjogot, munkát, kenyeret, földet követelnek... Új szocialista pártot akarnak alakítani, mert a szociáldemokrata párt megtagadta az értük való harcot. Hétfő, tömeggyűlés a faluban, katonai sortű, szerda, tömeggyűlés más faluban, katonai sortűz, sebesültek, halottak, péntek, tömeggyűlés, sortűz! Az országgyűlés adta meg a jogot a vármegyéknek, hogy katonai rohamokkal tiporják el az agrárproletár-nyomor, az éhen halni nem akarás tömeggyűléseit. Az országgyűlés a régi és az új nagybirtokosok, a fiatal magyar bankkapitalizmus urainak a képviselete. Választási gépezetük mindenkor biztosítja nekik az országgyűlési többséget. Itt-ott elhallgatnak a fegyverek, a vérbe fojtott emberi jog egy időre elhallgat, de aztán megint összeszedődik, és kezdődik a harc és a halál újból.