Hamu és gyémánt I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: "Podgórski észrevette, hogy egy asszony jön lefelé az utcán, s egyenesen a Sreniawa hídjának tart. Erre kocsijával félrehúzódott a járda szélhez, s hirtelen megállt. A kocsi hátuljában két géppisztolyos, éber, fiatal rendőr nyomban megmozdult. Ellenben a Podgórski mellett ülő Szczuka, a Lengyel Munkáspárt Vajdasági Bizottságának titkára, kiegyenesedett, s a kocsivezetőre emelte álmatlanságtól véres szemét. - Defekt? - kérdezte. - Nem. Egy pillanat, s máris itt vagyok, titkár elvtárs. A motort le sem állítva, kiugrott a nyitott dzsipből, s futott lefelé, vasalt csizmájával hangosan kopogva a köveken. A nő, akit utol akart érni, már a hídhoz közeledett. A járda ezen a helyen alaposan megrongálódott a tüzérségi lövedékektől, s még nem volt kijavítva, az asszonynak tehát le kellett lépnie az úttestre. Lehorgasztott fejjel s kissé előregörnyedt vállai, lassan lépkedett, bal kezében jól megtömött szatyrot cipelve."