Holdenis meta [antikvár]

CHERBULIEZ. A kitűnő francia iró, kinek egyik legfinomabb regényét mutatjuk be olvasóinknak, csak honositott francia alattvaló; még hét évvel ezelőtt is Svájc polgára volt. Régi, francia eredetű, genfi családból származik, mely a hugenotta-üldözés idején települt meg Svájcban s ott az idő hosszú során át nagy vagyont s előkelő nevet szerzett. Ez a család az irodalom és tudomány érdekében folytatott hosszas tevékenységéről vált nevezetessé. A regényiró nagyatyja a maga idejében Svájc legelső könyvkiadója volt; atyja az ó-kori irodalom tanszékét foglalta el a genfi egyetemen s hazája legkiválóbb szaktudósai közé tartozott. Egyik nagybátyja Hugó Victor „Le dernier jour d'un condamné" cimű könyvének elmés bírálatával tette magát ismeretessé, a másik mint jogtanár és újságszerkesztő szerzett becsületet a Cherbuliez névnek. A műveltség tehát szinte családi öröksége volt. Kiterjedt az még a nőtagokra is; Cherbuliez Adrienne, a regényiró nagynénje, számos német klasszikust ismertetett meg a franciákkal, a többi közt Kleist Henriket, kinek összes műveit tetszetős forditásban bocsátotta közre. E körülmények nem csupán mint egyszerű életrajzi adatok méltók a figyelemre, de mert elhatározó befolyással voltak Cherbuliez egész szellemi fejlődésére, kulcsul szolgálnak az iró megértéséhez. Ezekből magyarázhatni, hogy ama két tulajdonság, mely egész sereg modern iró sajátja: a hazafias szellem és a műveltség, Cherbuliezben oly mértékben van meg, hogy nála külön jellemző vonássá magasodik; részét teszi egyéniségének, áthatja egész tehetségét és sokoldalu működésének mindig két lényegesebb motoraként jelentkezik.