Jelentés a Kór Házából [antikvár]

VÁNDORSZAKÁCS avagy egy kalandor postájából „Nem a tapasztalataid érdekelnek, hanem az a mód, ahogyan prezentálod őket. Egy élet nem mü." (E. M. Cioran) „ egy determinisztikus rendszertől a periodikus viselkedésnél sokkal több is kitelhet. Megtanult vad rendezetlenséget keresni, és tudta, hogy a rendezetlenségen belül strukturált szigetek bukkanhatnak fel." (James Gleick: Káosz) SZERZŐI ELŐSZÓ Barátom 1993-ban vagy 94-ben ismerkedett meg főhősével, Ariellel: egy színész barátja (Bütyök) mutatta be őket egymásnak. „Bázeg, itt van Ágost, tudod, az a temerini csávó, minden volt már, az is, csak akasztott ember nem, most épp buddhista szerzetes, horoszkópokat csinál meg a dalai láma testőrségét szervezi. Egy gazdag kocsmáros fizeti az egész cechet, a Club 666-ban találkozunk, jössz?" Barátom, hasonlatosan hozzám, 92-ben költözött Weissbrunnba, hallomásból ismerte Ágostot, tudta bácskai barátaitól, hogy kidobóként dolgozott Temerinben, hallotta, hogy óriás termetű férfi, „tenyere, mint a sütőlapát", és ha tömegverekedés tört ki a kocsmában vagy a diszkóban, szelíden odament a