Bővebb ismertető
George Sand-nak.
Kedves George, ez semmivel sem növelheti az ön nevének ragyogását, mely rá fogja vetni bűvös visszaverődését erre a könyvre; de ebben nincs az én részemről sem számitás, sem szerénység. így óhajtom bizonyságát adni annak az igaz barátságnak, mely utazásainkon és elválásainkon keresztül is fennmaradt köztünk, munkáink és a világ gonoszkodásai ellenére. Ez az érzelem kétségtelenül soha sem fog megváltozni. A baráti nevek csapata, mely műveimet kisérni fogja, gyönyörűséget kever abba a fájdalomba, amit nagy számuk okoz nekem, mert nem születnek ám fájdalom nélkül, ha csak azokat a szemrehányásokat emlitem is, amelyek fenyegető termékenységem miatt érnek, - mintha bizony az előttem modellt ülő világ nem volna még termékenyebb. Nem lesz-e szép, George, ha valamikor az elpusztult irodalmak régiségkutatója csupa nagy nevet, nemes szivet, szent és tiszta barátságot s e század dicsőségeit találja ebben a kíséretben ? Nem lehetek-e büszkébb erre a bizonyos boldogságra, mint mindég kétségbevonható sikerekre. Nem boldogság-e annak szemében, aki jól ismeri önt, ha - mint én teszem itt -, barátjának mondhatja magát? Párís, 1840 juniusában. De Balzac.