Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Délután öt órakor jelentkeztek az orvosnövendékek a tanársegédnél tetemrészekért. Négyes-ötös csoportokba álltak össze egy egy karért, combért s Rostás Károly tanársegéd ajtaja előtt, a hosszú folyosón, amelynek végén egy gázlámpa égett, zsibongva latolgatták a lehetőségeket: megkapják-e a bonctani tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen anyagot. Mindegyik csoportnak volt egy vezére; többnyire medikus, de itt-ott medika is, aki csoportvezető lett, akár a többinél határozottabb egyénisége vagy hangosabb viselkedése miatt, akár pedig azért, mert valahonnan ismerte már Rostás doktort és számíthatott jóindulatú támogatására.
Sok volt a növendék és ebben az új szemeszterben, 1912 őszén, kevés a hulla.
Egyik vezér a másik után indult a tanársegéd szobájába; az érkezés sorrendjére szigorúan ügyeltek; és egyik a másik után tért vissza; ki a diadal büszke mosolyával, ki elvörösödve az eredménytelenség miatt, míg egyesek bizonytalanul a kétséges biztatás birtokában. A győztesek kis cédulát lobogtattak kezükben; négy-öt diák neve volt rajta, alul pedig - majdnem olvashatatlanul - Rostás neve s mellette: 1 comb, vagy: 1 kar.