Kirándulás a pokolba [antikvár]

A táblák gerince kissé deformált, a kiadói borító szakadozott.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel – olvasta Dante a Pokol kapuján, mert a középkorban az ördögök még őszinték voltak. Korunk ördögei A munka szabaddá tesz jelszót írták a pokolinál pokolibb eszközökkel dolgozó koncentrációs táborok bejárata fölé, ahol éheztetéssel és golyóval, puskatussal és gázzal kínozták, pusztították az emberek millióit. Julesz Miklós regényt írt a szenvedés tényeiből. Plasztikus ábrázolása nyomán megelevenednek a táborlakók különféle típusai: a nyugodt, magabiztos francia kommunista, a bátor lengyel tiszt, az önfeláldozó magyar orvoskolléga, az orvost játszó szélhámos, az ijedtében megszelídülő SS-őr. Némelyik rövid párbeszéd múltjának szövevényes kapcsolatrendszerével jellemez egy-egy embert. Feszült pillanatok, félelmes helyzetek váltakoznak – egyre gyorsabban, egyre félelmetesebben. Az izgalmas regényt a személyes élmények hitele emeli megrendítő dokumentummá, mert Julesz doktor blokkorvos volt a táborban…