Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Montbreuil Bertrande Beaufort-ban született, kicsiny, középkori városkában, amelynek történelem volt a levegője, várromok a legnagyobb ékességei. Ebben a békés, patinás légkörben élte le Bertrande a gyermekéveit is mindaddig, amíg szülei kislányuk neveltetésének érdekében Párisba nem költöztek. A történelmi korok kultuszában és nemes hagyományok tiszteletében felserdült gyermek szokatlanul fejlett értelmiséget, minden szép és nemes iránt fogékony lelket hozott magával a nagyvilágba s így érthető, hogy a húsz éves, sudárnövésű, nagyműveltségű és gazdag fiatal leány első találkozásra meghódította az elegáns, komoly Galonge Marcién szívét.
Esküvő után a fiatal pár Párisban telepedett meg. Házaséletük eszmeien boldog volt: gondolatviláguk, ízlésük, életfelfogásuk a legapróbb részletig mindenben megegyezett, s ez a nagy lelki összhang rajongó szerelmüket lassanként azzá a bensőséges barátsággá kristályosította le, amely a házas boldogságnak egyetlen szilárd alapja. Szalonjuk hamarosan a párisi elit-társaság egyik leglátogatottabb találkozóhelye lett; mindenki jól érezte magát ebben a sajátságosan tiszta, finom légkörben.
Házasságuk harmadik évében meghaltak Bertrande szülei. Elszakadt az a kötelék, amely a fiatalasszony szívét Párishoz kötötte s el is határozták, hogy Marciennek egyre parancsolóbbá váló hajlamait követve, falura költöznek. Mindketten belefáradtak a főváros zajos, nagyvilági életébe. Vágytak a falu csendje, komoly munkája s függetlensége után.