Koivikko lakói [antikvár]

Részlet a könyvből:Ritkán ugyan, de azért néha előfordul, hogy egy-egy svéd parasztcsalád Uusimaa síkságairól finn felvidékre költözik; ott olcsóbb a föld és könnyebben lehet birtokot szerezni. Az ilyen áttelepedést általában mégis az anyagi romlás jelének tartják, mert hiszen kényszerítő ok nélkül senki sem válik meg szülőföldjének hagyományos szokásaitól, szomszédaitól és rokonaitól.A nagy Vestankyläben éppen ezért meglehetősen kínos feltűnést keltett a futótűz gyorsaságával elterjedt hír, hogy a hatvanéves öreg Nyholm, Skuruböle gazdája állítólag házat és birtokot vásárolt egy távoli finn egyházközségben. Nyholmot jómódú gazdának ismerték és úgy tudták, hogy Skurubölére nincsenek adósságok táblázva. Az öreg Nyholm, ez a tekintélyes és vallásos ember nem tűrhette, hogy idegenek avatkozzanak dolgaiba és senkinek sem adott semmiféle felvilágosítást, a falubeliek tehát csak találgathatták különös elhatározásának okait. Némelyek azt állították, hogy az öregnek valami örökösödési pere van, amelyet el fog veszíteni és ezért az egész világra haragszik, mások viszont azt vitatták, hogy Nyholmnak eszébe sem jut elköltözni a faluból, hanem a birtokot Anders nevű fiának vásárolta, aki sorrendben a második hét fia közül. Csakhogy Anders még apjánál is zárkózottabb volt és az éleslátásúak is csak hosszú idő mulva jöttek rá különös terveire.