Kyra Kyralina [antikvár]

„Regénye egy balkáni emberről szól, egy csavargóról, aki gyerekkorában a nővérébe volt szerelmes (talán az anyjába is!), s aki azután e szeretett lényeket hirtelen elveszíti. Gyerekfejjel indul el keresésükre, nekivág a messzi Keletnek, de alig hogy egy lépést tenne, homoszexuális pasák hatalmába került. Kiszabadul, s tovább csavarog. Tizenkét éven át hasztalan keresi gyönyörű nővérét, végül a honvágy hazakergeti Romániába. Szerencsétlenségére csakhamar beleszeret egy kedves, szép lányba, valami jómódú kocsmáros lányába. Addig mesterkedik, míg sikerül a lány ostoba háza népe bizalmába férkőznie, mindenféle hazudozással, tréfával, mesével... (...) Valami bódító álomban él a két nő együtt, mint egy elysiumi szigeten: az érzékiség mondhatatlanul szép álmát élik. Egész nap heverésznek, cicomázzák magukat, de este aztán kigyúlnak a gyertyák, s az arcok felragyognak, zenészek érkeznek nemsokára a két nő pedig boldogan sürög-forog. Forr az illatos kávé, a szoba közepén ott már a nargiléh, meg a frissítők, a szoba teli van szórva virággal. S mikor a »vendégek« beállítanak, felhangzik a magányos házból az ének, s a lázas tánc is kezdetét veszi."