Mademoiselle Martcha [antikvár]

Részlet a regényből: Páris. Avenue de Neuilly, a Bois oldalán. Nyolcemeletes bérház, olyan, mint a többi: körülfutó erkélyek az ablaksorok alatt, roppant kőkockákból összerakott falak. A kapu felett egy szerény cégtábla ezzel a felírással: Institution de Mme Delage. Pensionnat de jeunes filles. Itt állott meg az autótaxi és a soffőr hátrafordulva udvariasan mondta: - Voilá! Nous y sommes! Bardóczyné kiszállott és az aprópénzes erszényét kikeresgélte a retiküljéből. Marcsa pedig azalatt ott állott mellette és meredt szemmel, dermedt szívvel bámult az épületszörnyetegre, mintha a vesztőhely előtt lett volna. Amig az autótaxi a nagyszerű Champs-Elysées-re vitte őket, még el-elszórakozott, homályosan valami reménység is motoszkált benne, hogy hátha eltévednek, hátha baja esik az autónak, hátha valami baleset történik velük az őrjítő forgalomban, no nem valami végzetes baleset, mert Marcsa szerette az életet általába és a maga életét különösképpen, de mondjuk egy kisebbfajta, ügyesen végrehajtott baleset, mondjuk, egy kis vállperectörés, egy kis lábkirándulás, éppen csak annyi, ami arra készteti anyukát, hogy gyorsan összepakkoljon és hazavigye őt, vissza Debrecenbe.