Megmozdított kövek [antikvár]

Vedres-Nagy Ibolya Cigánytánc Guszti álmában már az iskola kultúrtermének színpadán táncolt. Frissen mosott, dús fekete haját csillogó zselé tartotta kordában, bő, tarka selyeminge a tánc hevében hűsítőén tapadt kiizzadt hátához. Fényes, fekete cipőjén meg-meg villant a rivalda fénye. Minden porcikája együtt mozgott a szilaj zenével. Ügy érezte, mintha már teljesen egybe olvadt volna vele. Aztán hirtelen az egész teste görcsbe rándult, és rémülten ült fel az ágyában. A kis szobában majdnem teljesen sötét volt, csak a konyhaajtó alatti keskeny résen át szivárgott be némi fény. A zeneszó viszont nem maradt abba, sőt néhány mély férfihang időnként hamisan közbe kurjongatott. Guszti még félig kábán, szemeit dörzsölve lassan felfogta, hogy apját megint hazakísérték a kocsmás cimborái. Már jócskán kapatosak lehetnek, ha ilyen össze-vissza nótáznak, gondolta a kisfiú bosszúsan. Kis ideig a hátán fekve, tehetetlenül hallgatta az egyre zavarosabbá váló mulatozást. Aztán hirtelen az oldalára fordult, fejére húzta a kispárnát és kényelmesen elfészkelődött az agyonmosott huzatú, de finom, friss tollal megtöltött dunnája alatt. Félálomban még hallotta anyja hangos lamentálását, majd a férfiak bosszús morgolódását. Aztán egy ajtócsapással hirtelen vége szakadt minden bosszantó zajnak, ő pedig ágyastul, párnástul, dunnástul az ártatlan gyermeki álom mélyére zuhant. Reggel aztán már jó tíz perccel az ébresztőóra csörgése előtt négykézlábra ereszkedve keresgélte kitaposott papucsait az ágya alatt. Igaz, többször megfogadta, hogy nem fog többé lefekvés előtt hirtelen lendülettel megszabadulni tőlük, de nagyon ritkán sikerül megtartani a fogadalmát. A papucsok most elég gyorsan megkerültek és Guszti lábujjhegyen kiosont a konyhába. Szülei, testvérei még mélyen aludtak, ő viszont alaposan meg szeretett volna mosakodni a táncbemutató előtt. A heves mozgás megiz-zasztja majd, nem veheti fel vadonatúj tarka ingét alvástól bepállott testére. A konyhába kilépve áporodott bor-és cigarettafüst szaga fogadta. Gyorsan kitárta az apró konyhaablakot és fürgén indult a gáztűzhely felé, hogy vizet tegyen fel melegedni a mosdáshoz. Este gondosan előkészítette ruháit a tánchoz és mielőtt lehajolt volna a kopott zománcú vízmelegítő fazékért, tekintetével már a rózsamintás fellépő ingét kereste. Pontosan emlékezett an-a, hogy a TV melletti székre terítette a frissen vasalt holmit. De a pirostámlás szék most a konyhaasztal mellett állt, és a támláján nem volt semmi.