Megsemmisülni [antikvár]

A november végi-december eleji hétfőkön néha olyan érzése támad az embernek, főleg, ha egyedülálló, hogy a halál felé vezető folyosóba érkezett. A nyári vakációnak emléke sincs már, az újév pedig még messze van - szokatlanul közel kerülünk a semmihez. November 23-án hétfőn Bastien Doutremont úgy döntött, hogy metróval megy munkába. Kiszállt a Port de Clichynél, és szembetalálta magát a felirattal, amelyről pár napja több kollégája is említést tett neki. Valamivel tíz óra múlt; kihalt volt a peron. Bastient kamaszkora óta nagyon érdekelték a párizsi metró grafEtijei. Gyakran le is fényképezte őket ócska, régi iPhone-jával. Azóta már felbukkant az iPhone-ok huszonharmadik generációja is, de ő a tizenegyediknél elakadt. Állomásonként és metróvonalanként osztályozta a fényképeket, több folderben tárolta őket a számítógépén. Ha úgy vesszük, ez hobbi volt, de Bastien szívesebben alkalmazta rá az elvileg engedékenyebb, de tulajdonképpen brutálisabb időtöltés kifejezést. Az egyik kedvenc graffitije egyébként az a dőlt betűs, szépen kal-ligrafált felirat volt, amelyet a Place d'Italie metróállomás 'il*