Mesél a falu [antikvár]

Részlet a kötetből: A kék ház Keresztül-kasul túrták a halmokat, hogy szenet kaparjanak ki belőlük. Imitt-amott furcsa gépeket és titokzatos építményeket állítottak föl. A környék úgy nyüzsgött a lótó-futó, sürgő-forgó és soha nem látott szerszámmal megrakott idegen embertől, mint a megbolygatott hangyazsombék. Hát épp akkor jóformán észre sem vették, hogy Csutora Máté hallgatagon odatelepedett a szőlősi alvégre. Mindössze is háromszáz kvadrát ölet vett meg a pénzes Repkától, akit nem kell összetéveszteni a korhely Repkával, mert ez már mindenét elitta és zsöllérsorba jutott maga is. Aztán, persze, legelső dolga az volt Csutora Máténak, hogy házat építsen a háromszáz kvadrátra. Lassan, módosan, lárma nélkül épült, szembe a ménkű cifra bányaépülettel, mintha csak pörbe akarna véle szállani. Tornáca is volt, amit körülölelgessen a vadszőlő, s a tetejére cserépzsindely került, a grófi téglaégetőből. A szőlősiek építés közben meg-rnegszólták, hogy a csurgója elmossa a szomszédot, ha ugyan akad valaha olyan bolond, aki a Csutora Máté szomszédságába kívánkozik. Meg hogy a tehénistálló nagyon is északi szélnek fekszik és voltaképen pedig minek is annak az istálló, akinek tehene sincs. Csutora Máté mindezzel nem törődött. Egyáltalán nagyon gyanús ember volt. Senki sem tudta, honnan jött.