Mikor az öregek fiatalok voltak/Blanche, avagy a szegény rokon [antikvár]

Részlet a könyvből: "A kert leért egészen a Dunáig. Azt is mondhatnám, hogy a park, de nem akarok perbeszállani Istenben boldogult Kevey János úr szellemével, akié akkoriban a dunaszombati birtok volt, mert az öreg sohasem szerette az efféle nagyzolást. A kastélyt háznak hívta a birtokot tanyának, a parkot pedig kertnek. Ma ezt fordítva szokás csinálni, de abban az időben, mikor az öregek fiatalok voltak, más volt a divat. Ők ugyan úgy mondanák ezt, hogy mások voltak az erkölcsök, de mi meg manapság effélékben nem kedveljük a nagyzolást, hát inkább csak maradjunk meg a divat szó mellett. Tehát a kert leért egészen a Dunáig."