Mindörökké [antikvár]

1.De nem. Szinte mindenkivel, akit szeretek.Sándor harminc évig volt barátom. Kiment Magyarországra, élt egy kicsit, körülbelül három évet, aztán meghalt. Tüdőrákban.Ferenc olyan volt, mintha a bátyám volna. Kiment Magyarországra, élt egy kicsit, körülbelül három évet, aztán meghalt. Tüdőrákban.Árpád kiment Magyarországra, élt körülbelül három évet, a többit nem is mondom.Buci nem ment ki sehova. Egyszerűen a vonat elé vetette magát. Nem bírta az életet tovább. Vagy az élet nem bírta őt?- Tízezer De aprót adj, ha lehet!Állok a kapualjban. A szeplős srác derűsen néz, a tenyerembe számolja a pénzt, elveszi a perecet, beleharap, elmegy. Most vagy tízen jönnek. Lányok, fiúk vegyesen. A nyolc cé. Nagyjából ismerem a majd négyszáz gyereket. Amikor az egyetemen dolgoztam, ott is ismertem mindenkit. A rektortól a takarítónőkig. Név szerint. Sőt, a csúfnevét is tudtam mindenkinek. A rektort egyszerűen Díszfallosznak szólították a magyarok, a románok pedig Pulissimusnak. Nem rossz, határozottan nem rossz.Onnan is hamar elment a mókamester Koroknai, a kór-boncnok. Ivott, persze hogy ivott. Próbálna meg egy kór-boncnok nem inni! Lujzika, a takarítónők egyike feljelentette.