Mosoly [antikvár]

Részlet a könyvből: Sámson a csatában Sámson, az öreg, a gyönge ember, beállt virrasztónak. Nyitott szemekkel elbóbiskolt a halott mellett, ha a szentegylet kirendelte ájtatos őrségre. A virrasztóhivatal a legutolsó fejezete volt Sámson életének, aki idáig megpróbálkozott a házalói, kifutói és mindenféle mesterséggel, de úgy látszik, nem volt meg benne az energia, mely némely embert oda tud vinni a célhoz, a boldoguláshoz. Sámson gyöngén, jámbor imádkozásokkal lesiklott minden pályáról és a virrasztó hivatal éppen jól jött neki; a sok nyűgös gond egy kicsit megzavarta a fejét, öregségére már nem tudott aludni, a kirendeltség pedig, hogy halott hitsorsosainak lelkét átsegítse a túlvilágra, tetszős, kedves feladat volt számára. Azonban a nyugalom ekkor sem fogadta egészen ölébe a törődött emberkét. Sámson csak kisegítő volt...