Nandu [antikvár]

A regény a magyar arisztokrácia s a magyar klérus századeleji életének mélyen ironikus ábrázolása. Még az első világháború, 1918-19 is belefér a keretekbe, ez utóbbi csak jelzésszerűen, de a "jelzés" a regény világán belül, funkciójához mérten a teljesség érzetét kelti. A regény főszereplője, Köttöni Déneske, a grófi család félig örökbe fogadott fia. Déneske tíz-tizenkét éves korában, apja halála után, a gróf egy szeszélye folytán kerül a főúri házba, és azonnal meghódítja a szíveket. Kezdetét veszi neveltetésének szellemes és mulatságos folyamata. Ki-ki a saját képére és eszményei vagy céljai szerint igyekszik nevelni a kisfiút. A gróf, főként "személyes példamutatással" valódi "úriemberré", a gróf csirkefogó eszes titkára számtanra és "életismeretre" oktatja, a derék, zeneileg művelt káplán zenére és buzgó hitismeretre. S csak később, Déneske tizenhét-tizennyolc éves korában derül ki, hogy sem állandó, sem alkalmi nevelői együtt nem hatottak rá annyira, mint egyetlen barátja, Kertész Pisti. Az ő nevelésének és a kornak hatása, hogy a fiú 1918-19-ben végleg elpártol a grófi világtól, s további tapasztalatok árán - már emigrációban Bécsben és Párizsban - fejlődik odáig, hogy végleg elszakad minden szál közte és az úri világ között, s teljesen befogadja út a mozgalom, a kommunisták "világközössége".