Nemezis [antikvár]

Részlet a műből: "A gyönyörű, ciprusos fasorban, amely a Hadrián villától fölvezet az antik kertekbe, ketten sétálnak egymás mellett. Egy férfi és egy nő. Világos: szerelmesek. Járásuk összevágó ritmusa, egymásra vetett pillantásaik, arcuknak szerelmes ragyogása egyszerre megmondja... vagyis inkább megmondaná akárkinek, ha járna most erre egyetlen egy sétáló is rajtuk kívül. De egyes-egyedül voltak a romok fenséges világában. hadrián villája zárva volt a közönség előtt; június eleje felé járt az idő, amikor idegenek már nem igen látogatják az örök várost. De azért csak rendkivüli intézkedés rendelte el a villa bezárását, újabb ásatások homályos ürügye alatt. A fényűző Hadrianus a Monte Sabino alsó lejtőia emeltette ezt a villát, a gyönyörű, elragadó Tivoli közelében, ahol a levegőben szétporzó, suttogó vízesések mindig lehűtik, felfrissítik a levegőt. De ez a villa nem egyszerű palota volt, hanem valóságos város. Egy nap alig futja ki sorra megnézni mindent, ami megmaradt belőle."