Nők a kastélyban [antikvár]

BEVEZETŐ BURG LINGENFELS, 1938. NOVEMBER 9. A grófnő híres szüreti mulatsága szakadó esővel kezdődött, amely megtépázta a több száz éves von Lingenfels kastély rozzant részeit - a víz beszivárgott, a padló benedvesedett, a sárga homlokzat pedig olajosan, bogárszerűen fekete lett. Az udvari papírlámpások és a gondosan felakasztott búzagirlandok leestek, és széttörtek. Marianne von Lingenfels, a grófnő mostoha-unokahúga, komoran azon munkálkodott, hogy kiszolgálja a vendégeiket. Már túl késő volt lefújni az összejövetelt. Most, hogy a grófnő tolószékhez volt kötve, Marianne-ból vált a tényleges házigazda, a házigazda, akinek hallgatnia kellett volna a férjére, és múlt héten lemondania a partit. Ernst vom Rath egy párizsi kórházban feküdt, egy megkísérelt gyilkosság áldozataként, Münchenben pedig a nácik bosszúvágyat keltettek az országban. Nem számít, hogy az eset előtt senki még csak nem is hallott vom Rathról - a rejtélyes, középszintű német diplomatáról és hogy a gyilkosa egy tizenhét éves fiú volt, vagy hogy a lövöldözés maga is egy bosszúból elkövetett tett volt: a gyilkos családja aközött a több ezer zsidó között volt, akiket összetereltek a lengyel határnál, kiutasítottak Németországból, és nem engedtek be Lengyelországba. A nácikat nem tántorították el a bonyolult tények.