Párizsi tánc [antikvár]

Részlet a tartalomból: "Nancyban, húszórai fárasztó utazás után, kiszálltam a füstös éjszakából, a párizsi gyorsvonat egyik áporodott levegővel s főleg zsíros kereskedőkkel zsúfolt harmadik osztályú kupéjából, egy lélekzetre, egy rövidke sétára kiszálltam a májusi reggelbe, egy francia pályaudvar csengős, füttyös koncertjébe. De alig volt egy lélekzetem, egy sóhajom ebben a zenésen zakatoló gépkeretben, már mozdult is a mozdony, tovább, Párizs felé. Úgy kellett sietve felugranom a lépcsőre s már mentem is vissza a helyemre, ahová egy verseskönyvet, Petőfit, ültette, képviseletemben. S most csodálkozva láttam, hogy valaki leült a helyemre, sőt Petőfire ült le, könnyedén, mint egy selyemterítőre, egy új utas, egy fiatal lány, Istenem micsoda leány!..."