Pax [antikvár]

ELSŐ KÖNYV SZÖVETSÉG A teremtésről és a % önkényről Először el kell mondani. Először el kell mondani, hogy legyen mit hallani. Másodszor meg kell hallani. És akkor meghallják, akik megérthetik. Akik megérthetik, idővel rájönnek, hogy nem kell mindent megérteni. Mert nem lehet mindent megérteni. És tényleg nem is kell. És megmagyarázni sem kell mindent. Néhány dolgot talán. De mindent biztosan nem. A SEGDAK-ot sem. És így élünk majd együtt néhány napon át. Hogyan i így: lassan. Aztán belezuhanunk egy éjszakába. Valaki máséba. 8. Álom ez, ahol mi is élünk. Élhetünk, élhetnénk, élhettünk volna, fogunk élni. 9. így: lassan. Mert lassan minden mást jelent, mint gyorsan elhadarva. Akár az ellenkezőjét is. És ez elképesztő, már-már álomszerű, furcsa satöbbi. 10. Meg kell nyújtani az időt, ami a szavakat körülveszi, és akkor a lassan folyó szavak megszilárdulnak. Utána pedig már bármit építhetünk belőlük. 11. Például a fekete ördög helyett most egy egészen fehér asztalosmestert, a mindenható istenség helyett pedig egy olyat, aki önértékelési zavarral küzd. 12. Meg tudósokat, mert a korszellemnek megfelelően itt ők tesznek majd tanúbizonyságot.