Szereposztás [antikvár]

Részlet a könyvből: Egy éjszaka gramofonlemezen Az orvosi lak ablakai délre néznek, eléggé dombos része ez az itteni falunak. A domb alatt, a csaknem parknak mondható kerten túl, kezdődnek az állami gazdaság halastavai. Nem tó ez, s nem is tavak ezek, hanem valami egészen szemet vidító tórendszer, amelynek tagjai egymással úgy összefüggenek, mint az embernek a tíz ujja, vagy egy gépnek, traktornak, motornak az alkatrészei. Egyik csatornán erre jön a víz, másik csatornán elfelé megyen, vagy éppen keresztbe, hosszába, s ráadásul egyik tóban magasabban áll a víz, a másikban alacsonyabban, s a gátak mentén buja, dús nádfalak barnállanak a holdvilágon, s megriadt nádiveréb nyikkan, vöcsök csobban, neszek, elsuhanó zajok, s békák ezrei, tízezrei fújják soha meg nem szűnő nótáikat. Nyárfák nőttek befelé az égbe, meg fűzfák, meg égerfák, s a fák alatt vizek, füvek, halak, madarak, rovarok, békák, iszapok és mocsarak: most, júniusban minden, de minden megjelent itt már, amit csak erre az időre megszült a Föld