Bővebb ismertető
Kósza, képtelen álomban született meg ez a mese és szertefoszlott mindjárt, amint valósággá torzult. Nem is maradt belőle más, csak ez a fehér lapokra süritett valószinűtlenség. - Kicsit keserű szivvel, kicsit kifosztottan, annak ajánlom mégis, aki életrekeltette, holdsugaras szinekkel himezte tele és akivel örökre egybeforrtam: társamnak, testvéremnek, a Fekete tenger királynőjének, Várnának, Momícsének.
Szeged, 1936, tavasz