Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva [antikvár]

Ezer esztendő történetének befejező kötete ez a regény, amely az Esztelneki család sorsán keresztül hitelesen ábrázolja a megélt korok viszonyait, jelentős eseményeit Mohácstól Trianonig. A török hódoltság időszakában a három felé szakadt ország polgárainak helyzetével ismerkedhetünk, majd az író elvezet bennünket a végvári harcok kellős közepébe. A sokat próbált család tagjaival ott vagyunk mindnyájan Szigetvár ostrománál, majd Buda várának 1686-os visszafoglalásánál, ahol regényünk hőse vérét ontja... A törökök kiűzése után tanúi vagyunk az ország kifosztásának, megtaposásának és az elnyomók ellen fellépő II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának, melynek bukásával III. Károly elkoboztatja a regénybeli Esztelneki család minden vagyonát. Szinte együtt éljük át a kufsteini tíz évnyi várfogságot a család bebörtönzött főhősével, akinek hányatott élete szorosan egybefonódik az idegen megszállóknak kiszolgáltatott ország sorsával. Az 1848/49-es szabadságharcot - elsőként a magyar irodalomban - egy vidéki hajdu-bihari településről kísérhetjük figyelemmel. Átélhetjük a kiegyezést követő évtizedeket, majd az 1914/18-as világháború egyes eseményeit s benne a családtagok sorsát. A társadalmi összeomlást követő politikai kacskaringók után jutunk el Trianonig. A regény utolsó mondatai mégis reményt ébresztenek az olvasóban. Még a legmélyebb sírveremből is van feltámadás, amelynek mozgatója, élesztője a családot megtartó szerelem, a minden megpróbáltatást legyőző szeretet.