Tegnapi ország [antikvár]

Még sohasem írtam könyvemhez előszót, miért teszem most? Minden nemzedék, mint biztos talajra támaszkodik a közvetlenül előtte járt korszak hagyatékára. Az ellenforradalmi korszak huszonöt éve kisikkasztotta az új magyar nemzedékek tudatából ezt a legtermészetesebb történelmi örökséget. Nincs-e hiány ezért az új nemzedékek tudatában? Hiszen ez a századelő föl a börtönbe és vérbefojtott forradalmakig, nem valami üres idő, de Ady Endre kora volt! Az itt következő elbeszéléseket egynek kivételével ebben a korban írtam és a két nagy magyar folyóiratban, a Nyugat-ban és Esztendő-ben jelentek meg. A "Háború után"-t, huszonhét évig tartott, sok országban elvitt emigrációs éveim elején Bécsben írtam. Időszerű-e a könyv mostani megjelenése? Ha az ellenforradalom közvetlenül előttünk járt korát a magyar tegnapnak mondjuk, ezek az írások jókor szakítanak ablakot a magyar tegnapelőttbe és talán még történelmi elbeszéléseknek is szabad őket mondani? Az olvasó ítélje meg: fölületeket kapott-e csak, vagy valamit nemzetből és országból? Budapest, 1948 augusztus. Barta Lajos