"Nagyon jó egyetemre jártam, a magyar forradalom egyetemére" [antikvár]

Az 1956-os Intézet keretében működő Oral History Archívum régebbi hagyományait felelevenítve új életútinterjú-kötetet bocsát útjára. Az OHA íratlan szabályai szerint általában magyar visszaemlékezők életútját rögzítjük. Jelen esetben kivételt teszünk, bár nem teljesen térünk el a magunk állította korlátoktól, hiszen Georgiosz Vasziliu ugyan görög, aki Ciprus szigetén, az egykori brit gyarmaton született, de életének, pontosabban ifjúságának meghatározó részét Magyarországon töltötte. Tökéletesen megtanult magyarul, ma is szinte hibátlanul és főleg nagy élvezettel beszéli nyelvünket. Én abban az időben természetesen görögnek éreztem magam, de ugyanakkor nagyon magyarnak is" - vallja magáról. Georgiosz Vasziliu 193 l-ben született Famagustában. Szülei megbecsült orvosok voltak, akik aktívan részt vettek a ciprusi baloldali politikai mozgalmakban és a szakszervezetek megszervezésében. Az ország gyarmati helyzetéből adódó problémákat látván kommunisták lettek, és ezt a döntésüket csak megerősítette a második világháború, a szülőföld német megszállása és a menekülés a nácik elől. A világháború idején csatlakoztak a nyugati hatalmak oldalán az antifasiszta ellenálláshoz. A háború utáni görögországi politikai helyzet, a görög kommunisták által kirobbantott polgárháború és annak összeomlása azonban már kétségeket támasztott a gondolkodó és kételkedésre hajló baloldali értelmiségiekben. Különösen az olyan emberekben, mint az idősebb Vasziliu, aki a görög partizánhadsereg orvosaként megélte az Észak-Görögországban dúló polgárháború szörnyűségeit és az összeomlással járó pártvitákat, amelynek végül maga is politikai áldozatává lett.