Ők, mind a tizenketten [antikvár]

Előszó Mit is tartalmaz ez a kötet, mit adok a tisztelt Olvasó kezébe? Tizenkét '56-os forradalmár nagyságát, dicső napjait próbálom megidézni e kötetben, a kádári bosszú könyörtelen természetrajzával egyetemben. Az emigrációba kényszerültek is megjelennek itt, akik a kötél általi halál elől menekültek el itthonról. De azokat is idézem, akik a nyolcvanas években már kiszabadultak a börtönökből, vagy a befogadó ország állampolgáraiként haza-hazalátogattak - megismerhettem, megszerettem, megírhattam őket, mivel munkahelyem, az Új Tükör kulturális hetilap erre lehetőséget adott. Fekete Sándor főszerkesztőmet Hungaricus című röpirata miatt 1958-ban kilenc év börtönre ítélték, és az 1963-as amnesztiáig le is ült kemény hat évet. Ő tehát többet megengedett a lap munkatársainak, mint korának bármelyik sajtóorgánuma. Tehát a fiókjaimban, a pincénk vagy az emlékeim mélyén őrzött, megjelent, vagy soha napvilágot nem látott írásaimat most előkerestem, a kedves „ismerősöket" vagy az ő leszár-mazottaikat fölkerestem, esetleg a mély tudatalattimból hívtam elő feledhetetlen alakjukat. így a forradalom 60. évfordulójára meghirdetett megtisztelő pályázat „felszólítására" kötetbe gyűjtve megjelentethettem őket; éppen 12 bátor és igaz embert, hogy fölidézzék a Bibliából ismert 12 Tanítványt. Hisz ma ők a küldöttei, szószólói, apostolai 1956-nak. De sajnos kö-