A technopuccs dosszié [antikvár]

"Dél-amerikai könyvbemutató körutamon, a partalóniai tévének adott interjúm estéjén felkeresett egy hölgy a szállodában. Amikor a recepció feltelefonált, határozottan azt válaszoltam, hogy csak reggel fogadhatom. Mégis, pár perccel később, halk kopogtatás után kellemes női hang kért bebocsátást. Méghozzá jó magyarsággal. Persze ajtót nyitottam. Kíváncsiságból: először csak pár ujjnyira. Arcát azonban nem láthattam: eltakarta a mélyen szemébe húzott, nagy karimájú kalap." "Na meg a résen becsúsztatott, vaskos mappa, melyet nem engedett el, így hát behívtam. Fiatalos tartású és mozgású, de ötvenesnek látszó, jól öltözött hölgy lépett a szobába. Alaposan körülnézett, mint aki meg akar győződni róla, hogy egyedül vagyunk. Közben az iménti jó magyarsága helyett a spanyolt és magyart idegesen keverve kért ocsánatot a zavarásért. Majd bemutatkozott: – Hilda vagyok, az ebben foglaltak – nyújtotta felém a mappát – szerzőjének nagynénje. Hellyel és borral kínáltam, de nem vettem át a megviseltnek látszó dossziét..." (részlet a könyvből)