Könyörtelenül [antikvár]

Részlet a könyvből: "A telihold kicsit megnehezítette a dolgokat. A vékony fátyolfelhők ellenére olyan erősen rajzolódtak ki az árnyékok, mintha nappal volna. A feketébe öltözött Jonathan Grave-nek csak a szeme látszott a kapucni alatt, mintha ő maga is árnyékként igyekezne előre a mozdulatlanságba burkolózó vidéken. A tücskök, békék s a többi éjszakai állat komoly lármát csapott, de ez sem nyújtott kellő biztonságot a férfinak. Sosem lehetett teljes biztonságban. Emlékeztette magát, hogy szójatermesztő vidéken jár Indianában, és egy láthatatlan ellenséggel kell megküzdenie, aztán eszébe jutott, mekkora hiba, ha valaki nem tiszteli az ellenfelét. Jonathan mintegy húsz perce hallgatta a Patrone testvéreket, akik egész idő alatt vitatkoztak. Korábban az elsülő ablak legalsó üvegtáblájára ragasztott egy mikrofont, ez továbbította most a beszélgetést a bal fülében lévő fülesbe. Az utóbbi néhány órában folytatott gyors kutatása során arra jutott, hogy a testvérek teljesen jelentéktelen figurák: két lúzer Nyugat-Virginiából, akik nem tudni miért követték el az emberrablást. Persze az ok Jonathan szempontjából nem is volt fontos."