Nyár a Comói-tónál [antikvár]

Első fejezetHiba volt felszakítani a borítékot.Sosem lett volna szabad megtennie. Ha akkorra hagyta volna, amikor hazaér a munkából, vagy ha késett volna a postás, nem tette volna tönkre a napját. így azonban a gondolatai állandóan a hóbuckába állított, pirospozsgás Télapót ábrázoló karácsonyi lap körül forogtak, amit Sebtől kapott.De az igazi sokkot a lapba csúsztatott jó minőségű meghívó okozta. Cikornyás, dombornyomású, aranyozott szépírással arra kérték, hogy tegye szabaddá magát a jövő nyár júliusának tizedik napján Imogen Alicia Morgan és Sebastian Hughes esküvőjére.A lap hátára sietősen firkantották oda kézírással: Flo-rianal Őszintén remélem, hogy eljössz. Sokat jelentene nekem. És az aljára odabiggyesztettek még egy ismeretlen e-mail-címet.Seb számára sokat jelentene, ha ott lenne? Valóban? Florianának nehezére esett elhinni. Két éven át nem adott magáról hírt. Egyetlen sms-t, e-mailt vagy telefont sem eresztett meg. Most itt a semmiből ez a bejelentés, amit arculcsapásnak érzett. És ráadásul kemény arculcsapásnak. És amikor az elméjének mégis sikerült kitörölnie, akkor puff!, lekevertek neki egy harmadikat is.