Óvakodj a múlttól [antikvár]

Prológus Lápvidék, 1991 Szereted, ha sötét van, Matt? -Nem, sőt átkozottul utálom! - vágott vissza Matt Ballard nyomozó tétovázás nélkül. - Különösen egy ilyen helyen nem. Veszélyes lehet! Csendes kuncogás volt a válasz a sötétből. - Értelek. Nem valami barátságos, mi? Matt megremegett, érezte, ahogy a sár a csizmájára ragad, amikor kényelmesebb testhelyzetet próbált felvenni. - Meddig kell még szemmel tartanunk ezt a romhalmazt, főtörzs? Azt hiszem, az informátora nem is akart mást, csak hogy eltöltsünk néhány nyomorúságos órát ebben az istenverte mocsárban lefagyott valaggal! - Türelem, Mattié fiam, még fél óra, és pirkadni kezd. Eddig soha nem hagyott cserben a szimatom. Ha azt mondja, valaki ebben a rozzant lyukban adja-veszi a drogokat, akkor ez így is van. Matt a pusztulófélben lévő kunyhó árnyékos kontúrjait vizsgálgatta. - Akár igaza is lehet. Ha valaki jól kiismeri magát ezen a terepen, gyalogszerrel öt perc alatt lenn van a folyónál. Ha el-