A földtől a homlokunkig [antikvár]

A kiadói borító kissé viseltes.
Lendvay Éva sokat hallgató, ritkán publikáló költő. Ha a szó mára már nem kopott volna lekicsinylővé, azt is mondhatnánk: költőnő - s okkal, hiszen versei olvasatán lehetetlen nem figyelnünk arra a tipikusan asszonyinak tartott jellegzetességre, melyet jobb szó híján a részletek finom érzékelésének, árnyalatgazdagságának szokás nevezni. De túl ezen a vélt vagy valódi sajátságon: a kötet legfőbb erénye éppen az a minden egyes soron átsütő tragikus tudás és bölcsesség, melyet nem egyebütt, ha nem csak az elemi veszteségek sorozatában és súlya alatt szerezhet meg, szenvedhet verssé a lírikus.