A Krím [antikvár]

Részlet: A TÁJ MEGNYITÁSA Kinyitom ezt a tájat, mint a könyvet, és látom már, hogy egészen fehér. Talán azért, mert senki sem járt itt még, talán azért, mert túl erős a fény. Ha túl erős, nincs mért' hiába várni. Felfedni a jelek hosszú sorát - nem célom most nekem. Hogy könnyebb legyen innen visszatalálni - egy folyót képzelek, várost, amelyben élek, amelynek utcáin nem végítélet, de várhatóan hosszú ősz dorombol, és kiolvasható a házsorokból, hogy nem lesz háború, és nem lesz béke sem.