Az új élet [antikvár]

Hátsó tábláján apró benyomódás.
Dante versei kéziratban terjedtek. Harcolt a campaldinói csatában. Megsebesült. Látomása volt. Gyászolta Beatrice Portinarit. Emlékét megörökítette Az új élet című versciklusban. Az ifjú költő boldogságkeresésének az első fénysugara ez a remek. A holtak közt is az élőt keresi. Látomásokkal megáldott lelke már itt igazi tükörként áll előttünk. A költészet és valóság tudatos összekapcsolódásának lehetünk itt tanúi oly módon, hogy Dante már itt is kihajol az időből. Itt nem a következő nagy korszaknak, a reneszánsznak az előképe, „előfutára”, hanem a jóval későbbi koroké. A modern költők hasonló jellegű vallomásain is ott érezzük az ő „szellemujját”. Valóságról ír, de a kézzel fogható, szemmel látható eseményeken túl, ott él benne a lélek igazi teljessége. A titkok titkát vallatja, mindazt, ami az emberi lélekben isteni. Több magyar nyelvű fordítás után született meg Baranyi Ferenc ihletett, nagyszerű remeklése: egyszerre hű a nagy firenzeihez, és ugyanakkor a modern olvasó igényeit is a legmagasabb szinten szolgálja. (Tusnády László)